Hétköznapi életünk nélkülözhetetlen áramforrásai az elemek. Az elemeket elektrokémiai vagy egyszerűen csak kémia áramforrásnak is nevezik –  olyan „miniatűr erőművek” ezek, amikben az elektromos áram-termelés fémek folyadékban való kémiai reakciója révén történik. „Elemnek” az egyszer használatos hordozható áramforrásokat nevezzük; ezekben a kémiai reakció visszafordíthatatlan, tehát egy elem soha nem újratölthető, használat után eldobható a kijelölt gyűjtőhelyeken.

Elemeinket többféle módon csoportosítjuk. Az elemek típusát meghatározhatjuk aszerint, hogy milyen anyagok vesznek részt az áramtermelő folyamatban. Eszerint pl. a szén-cink tipizálás onnan ered, hogy ezekben az elem egyik pólusa mögött egy szénrúd, a másik mögött egy cink tartály van. Más esetekben, például az alkáli elem elnevezésnél a két pólust „összekötő” folyadék, az elektrolit anyagára (kálium-hidroxid) utalnak; vagy ehhez hasonlóan, a lítiumos elemnél szintén az áramvezető gélben oldott a lítium-fluoros molekulákról van szó (pl. lítium-hexafluoroszfát – LiPF₆). Az elemek csoportosíthatók még alak, ill. méret szerint is (pl. AA, AAA, 9V), ezeket az egyes típusok alatti alkategóriákban, a termékek elnevezésében tüntetjük fel!

A féltartós elemek, tehát a szén-cink típus a világon elsőként kereskedelmi forgalomba került típus, és ma is az egyik legelterjedtebb, köszönhetően megbízható és gazdaságos üzemelésének. Nagy energiaigényű elektronikai eszközeihez csúcsminőségű tartós elemeinket ajánljuk. Ha kis méretű energiahordozóra van szüksége, gombelemeink között keressen, amikben szintén óriási kínálattal várjuk! Ha Ön a kereskedelmi forgalomban elérhető legkorszerűbb energiatárolási módot keresi, nézzen szét exkluzív lítium-vas elem kínálatunkban! Ha valamilyen ezektől eltérő, különleges elemeket venne, tallózzon távirányító elem vagy speciális elem részlegünkben!

Bizonyára Önben is megfogalmazódott már a kérdés, hogy hogyan tárolják az elemek az elektromos energiát. A legtöbb hordozható áramforrás (elem vagy akkumulátor) működési elve az a jelenség, hogy egy fémdarab maró folyadékban való oldódásakor szabad elektronok maradnak a fémen. Mivel az elektron, mint tudjuk, negatív töltésű, oldódás közben a fémtest egésze is negatív töltést vesz fel. Egy elem összeállításához két különböző mértékben oldódó anyagra (fémfajtára) van szükség ahhoz, hogy feszültségkülönbség alakulhasson ki közöttük. A jobban oldódó összetevő, amelyiken nagyobb feszültség keletkezik, lesz az elem negatív, a másik, kevésbé oldódó az elem pozitív pólusa. Az ebben a folyamatban részt vevő két szilárd, vezető anyagot (leggyakrabban fémek) nevezzük elektródnak, a folyékony oldatot pedig, amibe ezeket tesszük, elektrolitnak. Ha a két elektródot vezetőkkel kívülről összekötjük, elektromos áram keletkezik, hogy a feszültségkülönbség kiegyenlítődjön – ezt az áramot használjuk hétköznapi eszközeink működtetéséhez! Az akkumulátorok vagy az újratölthető elemek esetében a reakció visszafordítható, a lemerült cellát áramforrásra kötve az elektromos energia, némi veszteség mellett, vegyi energiává alakul vissza, és visszaállhat az eredeti, használat előtti állapot.

Az egyes típusok jellemzőit (felhasználási területeit) és a hozzá tartozó kínálatunkat a fenti kategóriaképekre, ill. linkekre kattintva érheti el. Termékeinket közvetlenül az importőrtől, saját raktárunkról szállítjuk Önnek! Rendeljen online, vagy látogasson meg minket budapesti üzeletünkben!